Szénhidrátok: hanyagolhatóak vagy szükségesek egy komplex étrendhez?
Üres kalóriák: A cukor nem tekinthető egészséges energiaforrásnak. Az igaz, hogy a cukornak magas az energiatartalma, viszont hiányoznak belőle azok a létfontosságú anyagok, amelyek elősegítik annak átalakulását. Álljon itt egy példa: az alma azért édes, mert gyümölcscukrot tartalmaz. Van azonban benne többféle vitamin és ásványi anyag is, amelyekre a szervezetnek szüksége van ahhoz, hogy a gyümölcscukrot hasznosíthassa. Ezzel szemben egy szelet csokoládéban csak répacukor van, vitamin nélkül. A szervezetnek azonban mégis meg kell emésztenie. Ez azt jelenti, hogy a szükséges vitamint más élelmiszerekből kell ehhez biztosítania. Azokat a kalóriákat szokás „üres kalóriáknak” nevezni, amelyek nem hozzák magukkal a hasznosításukhoz szükséges anyagokat.
A szénhidrátok biztosítják szervezetünk működésének alapvető energiaforrását, ezek szállítják a hajtóanyagot az izmok és az agy működéséhez; szabályozzák a fehérje- és zsírlebontást, de nélkülük nem működhet az anyagcsere- folyamat sem. Éppen ezért fogadják kritikusan a legkorszerűbb ismeretekkel rendelkező táplálkozástudományi szakemberek az úgynevezett „választó vagy szétválasztó” diétát (lásd 90 napos diéta), ahol egyik nap csak fehérje, egyik nap csak szénhidrát, egyiken keményítő, egyik nap csak gyümölcs megy. Az összetett szénhidrátok egyébként keményítőt tartalmaznak, így már a meghatározások is igen furcsák ennél a diéta formánál. Szénhidrátok nélkül a máj nem képes lebontani a zsírokat, és megoldhatatlan a magnézium, a kálium, és a cink eljuttatása a véráramba.
Jó ideje általánosságban a szénhidrátokat kiáltják ki az elhízásért felelős bűnbaknak, anélkül hogy különbséget tennének a teljes értékű élelmiszerekben található komplex szénhidrátok, illetve a cukorban, az édességekben és a kémiai eljárásokkal kezelt élelmiszerekben található izolált, illetve koncentrált szénhidrátok között. A többszörösen összetett cukrokból álló komplex szénhidrátok, azaz a gabonafélék, a teljes őrlésű gabonából készült termékek, a friss gyümölcsök és zöldségek, a burgonya és a hüvelyesek (rizs, rozs, zab) a legmegfelelőbb szénhidrátforrások. Ezek az élelmiszerek számos értékes kísérőanyagot tartalmaznak: vitaminokat, ásványi anyagokat, védő- és hatóanyagokat és természetesen ballasztanyagokat (tartalma sietteti a jóllakottság érzését, akadályozza a túltáplálkozást és elhízást).
A cukor estében döntő fontosságú, hogy mennyire komplex. Az egyszerű cukrok (monoszacharidok), amelyek szőlőcukor, vagy gyümölcscukor formájában elsősorban a gyümölcsökben és a mézben fordulnak elő, nagyon gyorsan beépülnek a szervezetbe, szinte azonnal bekerülnek a véráramba. A diszacharidok – ide tartozik a kristály-, a por-, a kockacukor is- beépítéséhez már bizonyos emésztési folyamatokra szükség van, de ez mértékben össze sem hasonlítható azzal az emésztési ciklussal, amely az összetett cukrok, a poliszacharidok, azaz az említett komplex szénhidrátok lebontásához szükséges. A gabonaszem 70 %-át alkotó keményítő a legfontosabb összetett cukor az emberi szervezet számára (rizs). Az emésztési folyamat során az enzimek a keményítőt feloldják, majd glükózmulekulává bontják. ezek már képesek áthatolni a bélbolyhokon, és bejutni a véráramba.
Évmilliós fejlődési folyamatában az emberiség ahhoz szokott hozzá, hogy glükózszükségletének döntő részét komplex szénhidrátok formájában, elsősorban keményítőtartalmú táplálék fogyasztásával fedezze. Gyümölcscukorból sokkal kevesebb állt rendelkezésre – az édes gyümölcsökben és az igen értékes mézben. A cukor drága kincs volt, fűszernek számított. Ám attól kezdve, hogy cukornádból és cukorrépából megkezdődött az ipari méretű cukortermelés, a cukorfogyasztás rohamosan növekedett. A túl sok bevitt cukrot a szervezet feldolgozni nem képes és feleslegben raktározza el!
Nem csoda hát, ha a túlzott édességfogyasztás problémákat okoz. Egyrészt azért, mert a fölösleges cukormennyiség – ha a máj és az izmok már telítve vannak – zsírként rakódik le szervezetünkben. Másrészt azért, mert cseppet sem alábecsülendő mértékben képes függőséget okozni! A legtöbb nyalánkság cukortartalmú. Fogyasztásukkor hirtelen jelentősen megnő a vércukorszint, majd ugyanilyen gyorsan lezuhan. Ennek következtében erős vágy támad a további édességfogyasztásra, s ha ezt nem csillapítjuk, fejfájás, idegesség, fáradtságérzet állhat elő. Ha szervezetünkben ismét cukorral és más finomított szénhidráttal – például finomlisztből készült péksüteményekkel, fényezett rizzsel vagy édesített gyümölcsével – lakatjuk jól, ezek kiszorítják a létfontosságú anyagokat tartalmazó élelmiszereket.