"Kattog a térdem, kattog a vállam! Mitől lehet?" - Ízületi porckopás (Artrózis)

2013.09.10 15:25

 

Az ember ízületeinek felépítése és működése

 

    Az emberi test vázizmait a központi idegrendszer akaratlagosan mozgatja. A mozgás az ízületekben jön létre úgy, hogy a vázizmok az ízületeket mozgatják.

    Az ízületek az ízületet alkotó csontvégekből állnak, melyeket jórészt ízülei porc borít. az ízületi végeket alkotó csontvégek egyike általában domború, ez az ízületi fej, a másik homorú, ez az ízületi vápa. Az ízületi csontvégeket borító porcfelszínek olyan pontosan rásimulnak a csontvégekre, hogy csaknem súrlódásmentes mozgást biztosítanak.

    Egyes ízületeket, pl. a térdízületet belső szalagok (pl. a térd keresztszalagjai) rögzítik. A térdízüle vápáját az ún. félhold alakú porcok, a meniscusok mélyítik, melyek pl. sportolóknál gyakran sérülhetnek. Más ízületben (pl. a csuklóban) korong alakú porckorongok találhatók, ismét más ízületek vápáját (pl. a vállét, csipőjét) porcgyűrűk bélelik.

    Az ízületi porc viszonylag kevés porcsejtből áll, melyek a növekedés befejeztével már alig osztódnak. A porcsejtek újratermelik a porc alapállományát és a porcot erősítő kollagén rostokat. a kollagén rostok íveket alkotnak, vagyis a porc belsejében az ízfelszínre merőlegesen, az ízfelszínnnek megfelelelően, azzal csaknem párhuzamosan futnak. 

    Az ízületek felépítésében fontos szerepe van az ízületi folyadéknak is. az ízületi folyadék egyrészt az ízületi felszínek között vékony folyadékfilmet képez és a porcfelszíneken a súrlódást tovább csökkenti, másrészt táplálja a porcsejteket.

    Mivel az ízületi porcnak önálló ér- és vérellátása nincs, táplálása kizárólag az ízületi folyadék révén történik.

    

Mi az artrózis?

    Az artrózis a leggyakoribb és legrégebbi ízületi betegség. Nem az ízületi porc vagy az ízület életkorral járó kopása (vagy aktív sport során, szabálytalanul végrehajtott gyakorlatok következtében), mint azt korábban hittük. Az életkor előrehaladtával ugyan egyre gyakoribb (akárcsak pl. a szív- és érrendszeri betegségek), de nem az öregedés okozza. Artrózis fiatal korban is előfordulhat. Az egész ízület betegsége, melyre jellemző az ízületi porc és az egész ízület pusztulása.

 

Örökölhető-e az artrózis?

    Az artrózisra való hajlam sok esetben örökölhető, de a környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. Akiknek családjában már fordult elő artrózis, annál a környezeti tényezők korábban és súlyosabb betegséget okozhatnak.

 

Mi minden okozhat, vagy mi hajlamosíthat artrózisra?

    Ilyen az elhízás, a túlsúly. Ez a kézízületi artrózisra is hajlamosít, ami azt mutatja, hogy nemcsak a túlsúly terheli túl a térd- vagy a csípőízületet. A zsírszövetben olyan gyulladáskeltő anyagok termelődnek, melyek az artrózis keletkezésében szerepet játszanak.

    Hajlamosít még artrózisra az ízületek ízületi felszínének egyenetlenségét okozó sérülése, egyoldalú túlterhelése, de a mozgáshiányos életmód is.

    Az ízületek fejlődési hibája, csípőízületi ficam, X-láb, O-láb is hajlamosító tényező. A csontritkulás kezelésére használatos bifoszfonátok az artrózisra is kedvezően hatnak.

 

Van-e szerepe az artrózis kialakulásában vitamin-, hormon-, vagy nyomelemhiánynak?

    D-vitamin-hiánynak lehet szerepe, de ha a szervezet D-vitamin-ellátottsága megfelelő, "túladagolása" káros. Női hormonhiány szerepet játszhat artrózis kialakulásában. Nyomelemhiány (vas, cink, jód stb.) artrózist okozó hatására nincs bizonyíték.

 

Megelőzhető-e az artrózis?

    Igen. Sok esetben megelőzhető. Ehhez szükséges: az ideális testsúly megtartása, megfelelő mozgás (kocogás, futás, kerékpározás, úszás) egyes ízületek egyoldali túlterhelésének elkerülése, ízületi fejlődési hibák korrekciója, ízületi sérülések gyors, pontos ellátása, artrózishoz vezető betegségek (pl. pajzsmirigyműködés, anyagcsere-betegségek) megfelelő kezelése.

 

Melyek az artrózis tünetei?

    korai és gyakori tünet a fájdalom, mely elsősorban az ízület terhelésére, mozgásra jelentkezik, nyugalomban szűnik.