Ételfüggőség

2014.05.11 13:04

Ételfüggőség

                                                                        Rendszertelen életmód és túlevés                            VS.                            Tervszerű étrend, sport

 
 
     Mi váltja ki az ételek utáni fizikai sóvárgást? És miért olyan nehéz uralkodni rajta? Vannak olyan emberek akiknél a lelki tényezők befolyásolják az evés utáni leküzdhetetlen vágyat, s vannak olyan esetek is, akiket fiziológiai felépítésük hajlamosít a túlevésre. Ebben a helyzetben az agy hiába is tiltakozik a süteményevés ellen, testi szükségletei az egyénnek erősebbek lesznek intellektusánál. Hiszen az illető jól tudja, hogy a süteménytől meghízhat, pattanásos lehet, ráadásul az önmarcangoló bűntudatot is nehezen kerülheti el. Biológiailag azonban képtelen ellenállni az evés szükségletének. Behabzsolhat akár egy egész doboz kekszet is, miközben mindezt nagyon jól tudja. Fiziológiai szükségletei sajnos arra késztetik, hogy - bizonyos ételek esetében - minden racionális érvet sutba dobjon. Nézzük hát, melyek ezek az ételek!
 
 
 

CUKOR

 
 
    Számos vizsgálat mutatja hogy a cukor egyike azoknak az anyagoknak, amelyek legkönnyebben alakítanak ki fizikai függőséget. Miután a cukor bejut a szervezetbe, rendkívl erős fizikai sóvárgás okoz, ami arra készteti az embert, hogy egyre többet és többet fogyasszon ebből az anyagból.
    "De hiszen én nem is eszem olyan sok cukrot!" - mondhatná az ember. Nagyon sok ételfüggőségben szenvedő ember gondolkozik így. Mindenki, aki nem fogyaszt édességet, és nem hagyományos gyorséttermi koszton él, meg van győződve arról, hogy neki nincs problémája a cukorral. Pedig ott a cukor a tésztákhoz ajánlott szószokban; a ketchupban; a legtöbb kekszben (igen a fitness szeletekben is); a savanyúságokban; a sonkában (szőlőcukor); a különböző halkonzervekben; a sóletben; a mélyhűtött, panírozott halrudacskákban; az extre kávékeverékekben; az ízesített krumplichipsekben; a tartármártásban; a salátöntetekben; a barbecue szószben; a sültekhez adott mártásokban, sőt még néhány fűszerkeverékben is (pl. gyros fűszerkeverék). 
    A cukor azon túl hogy hajalamosít a túlevésre, depressziót is okoz, vagyis az alkoholhoz nagyon hasonló hatást kelt a szervezetben. Ahogy az első néhány pohár után is energikusnak és feldobottnak érzi magát az ember, közvetlenül a cukor elfogyasztását követően is úgy érezheti, hogy csúcsformában van. Ez a jókedv azonban hamis. Emlékezzen mindenki az utolsó "nagy zabálására". Hogyan érezte magát utána? Vagy gondoljon arra, mikor vett részt legutóbb ünnepi ebéden. Emlékszünk rá, mi volt a program ezt követően? Egy nagy délutáni alvás. A cukor néhány embernek olyan mint az alkohol az alkoholiításnak.
 
 

LISZT

 
    Élettani szempontból függőséget okozhat még a fehér liszt, a koffein, a búza, valamint az összes finomított szénhdrát. A legtöbb liszt finomított eljáráson esik át, és emiatt függőséget okozó adalékanyagokat tartalmaz. Ráadásul az evési problémával küszködők egy része magára a búzára is allergiás. számukra olyanok ezek az ételek akár a kétélű kard.
 
    Nézzük csak az egyik legnépszerűbb, lisztet tartalmazó ételt: a pizzát! Milyen gyakran képes az ember rá, hogy egy szelet elfogyasztása után megálljon? Hetente hányszor rendel pizzát azzal az önámító kifogással, hogy könnyű étel, míg közben alig tudja kivárni, hogy megkóstolhassa az ízletes finomságot? És hogyan érzi magát a szervezet néhány szelet után? Letarikusnak? Fáradtnak? Levertnek?
 
    A finomított szénhidrátokat - például a tésztát - szintén fel kell vennünk a fizikai függőséget okozó élelmiszerek közé. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint azok, akiknél már kialakult a cukor iránti beteges sóvárgás, minden bizonnyal a finomított szénhidrátokra is hasonlóan reagálnak. Ennek oka a két kémiai anyag felépítésének hasonlóságában rejlik. minél többe fogyaszt az illető a szóban forgó anyagból annál jobban kívánja, s minél jobban kívánja annál többet eszik belőle.
 

KOFFEIN

    A koffein talán a legismertebb, fiziológiai függőséget okozó anyag. Számos kutatás kimutatta már, hogy fogyasztásának megszakításával elvonási tünetek jelentkeznek. Ez az adag körülbelül egy csésze kávé, két csésze tea vagy három doboz koffeint tartalmazó üdítőital elfogyasztásával egyenértékű.
    Ezzel fontos ponthoz érkeztünk: a diétás italok ugyanis - kivéve, ha a címke az ellenkezőjét állítja - koffeint tartalmaznak. Amikor először hall róla, a legtöbb ételfüggőségben szenvedő nem veszi komolyan a koffeinfüggőséget., mert meg van győződve arról, hogy őt ez a probléma nem érinti. Aztán rájön hogy az üdítő amit dönt magába tele van koffeinnel. Sose feledjük el a koffein fokozza az éhséget! Főként ha sokáig fenn kell maradnunk, s közben energiaitalokkal bombázzuk testünket, s mellette biztosan megtámadjuk a hűtőt vagy rendelünk ételt valahonnan.
 
 

ALKOHOL 

    Az alkohol szintén függőséget okozó anyag. Abszolút finomított szénhidrátként határozza meg a szakirodalom, s azt írják abban az esetben is túlevéshez vezethető élettani reakciót válthat ki a szervezetben, ha valakinek magával az alkohollal egyébként sohasem volt problémája. Bár egyes orvosok szerint a bor biztonságosabb a többi szeszes italnál, továbbra is tény hogy egy cukorfüggőségben szenvedő ember számára az alkohol minden formája potenciális veszélyt jelent. 
 
 

ZSÍROK

 
 
    Bizonyára mindenki számára ismerős kutatási eredmények születtek, miszerint a túlzott zsírfogyasztás veszélyes, és többek között szívinfarkutshoz vezethet. Ma már mindenki tudja hogy oda kell figyelnie telített és telítetlen zsírsavakra. De mit is jelent miindez? Mi is a különbség táplálkozástanilag a kétféle zsiradék között, és melyik a jobb?
 
 
    A telített zsírsavak azok, amelyek szobahőmérsékleten szilárdak maradnak. Általában ezeket kapcsolják össze a szívinfarktussal. Kivétel képez ez alól a kókuszzsír, amely elméletileg energiaként hasznosul szervezetünkben, azaz szénhidrát módjára viselkedik. A telítetlen zsírok szobahőmérsékleten folyékony állagúak, és a növényi olajokban találhatók meg nagyobb mennyiségben. A szervezet képes előállítani az összes tlített s majdnem az összes telítetlen zsírsavat, amelyre szüksége van. Kivételt ez alól az esszenciális zsírsavak képeznek, amelyeket ezért a táplálékkal kell magunkhoz vennünk. Az utóbbiaknak bőséges forrása pl. a lenmagolaj.
 
 
    
    Akármennyit utánaolvashatunk, vagy izzadhatunk órákat a cardiogépen, vagy az aerobik órán, ha után teletömjük magunkat a fennt említett ételekkel, eredmények nem fognak jönni. El kell döntenünk, fontosabb-e egészségünk és az egészséges külső...mint Ételfüggőségünk...?!
 
 
 
Forrás: Debbie Danowski és Pedro Lazaro - Miért nem tudom abbahagyni az evést?